A munkahelyi stressz

Minden munkahelyen a feltétlen teljesítmény a cél, és a feltétlen elérésben rejlik a stressz forrása. Látható, hogy régen ismert dologról van szó, viszont ma már nem kell kiszolgáltatni magunkat a negatív stressznek, mert tudjuk a megoldásokat.

Milyen a munkával összefüggő stressz?

Az EU dokumentumaiban használatos meghatározás:

Munkával összefüggésben akkor jelentkezik stressz, amikor a munkakörnyezet követelményei meghaladják a munkavállaló azon képességét, hogy e követelményeket teljesítse (vagy kezelje).

Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA)

A stressz valójában intenzív működési állapot, de ha hosszabb ideig fennáll, akkor szellemi-idegi és fizikai egészségkárosodást okozhat. Ha valaki nyomás alatt van, az javíthatja a teljesítményét, továbbá elégedettségérzést eredményezhet, ha általa is elfogadott célokat sikerül elérni – ez az egészséges stressz. Azonban a túl sok  követelmény és túl nagy nyomás, azok már a káros stressz okozói. Ez pedig rossz mind a munkatárs, mind a szervezet számára.

Emellett, a stresszeknél mindig figyelembe kell vennünk a kölcsönhatásokat. Pl. egyes családi eseményektől leromlik a gyermek iskolai teljesítménye, és viszont. Tehát a magánéleti stressz is jelen van a munkahelyen – és fordítva is – vagyis a stressz jön és megy az emberrel együtt. Ami a családban érzelmi feszültség a stressz miatt, az a munkahelyen teljesítményromlás.

Mitől indul be a stressz a munkahelyen?

A stressz főleg a hirtelen és vagy váratlan változásokhoz kapcsolódik, de maga, a stresszt okozó konkrét hatás, egyénileg más és más, pl: váratlanul váltakozó alulterhelés-túlterhelés a munkában, olyan csúcsterhelés, amelyről nem tudjuk meddig fog tartani, különböző fenyegetések, gyanakvás szakmailag és emberileg, többirányú zsaroló-megfélemlítő-hátbatámadó gyakorlat, ultimátum-stílus stb.

Magyarországon ma már minden második munkavállalót komoly és gyakran szükségtelen stresszhatások érnek.* Hétévenként megkétszereződik azon dolgozók aránya, akik munkahelyén tartós a stressz. Az ilyen légkörben élők gyakrabban betegszenek meg, s látszólag minden ok nélkül romlik a teljesítményük. A stressz csökkentésének spontán igyekezete miatt gyakori a dohányzás, a mértéktelen evés, az „étkezési mennyiségű” alkoholfogyasztás – és persze a magas vérnyomás. A kutatási adatok azt mutatják, hogy a nők érzékenyebbek a stresszre, és gyakrabban is betegszenek meg a munkahelyi stressz miatt.

* Forrás: Semmelweis Orvostud Egyetem, Kopp Mária 1988-2008

A stressz kiemelkedő célpontjai a vezetők

Amint pl. egy gazdasági vezető, a menedzselő tevékenységével összefogja cége egészét, ezzel minden mozzanat felügyelete/felelőssége is reáhárul. Ha ezekből hetenként csak egy(?) okoz neki komoly stresszt, az is elég a hosszútávon komoly testi/lelki károsodáshoz. Annak során, amíg valaki menedzseri vagy magasabb vezetői posztra kerül – ideális esetben – alapos, mélyreható szakmai és vezetési tudást sajátít el. Viszont nincs képzés az idegi feszültségeknek és a stressz változatainak megelőzéséről.

A 2005-2010-ben megkérdezett magyar vezetők 72%-a hetente/havonta többször  éri el teljesítőképessége, ill. a túlterheltség határát, derül ki az osztrák Hernstein Intézet (Hernstein International Management Institute) nemzetközi felméréséből.

Miért nehéz a stresszt tettenérni és megelőzni?

Mindnyájunk emberi tévedése a stresszel kapcsolatban az, hogy azt hisszük, uralni és semlegesíteni tudjuk, azt hisszük, a tudatos ellenőrzés képességével rendelkezünk a stresszeink felett (is), mivel a tudatunknál (eszünknél) vagyunk.

Azonban a valóság az, hogy a negatív stressz, egyenlő a csökkent tudatossággal. A tudatos gondolkodás képessége gyakorlatilag megszűnik, és “talált-süllyed” állapotban vagyunk, IQ/EQ/CQ közel zero. A stressz blokkolja a koordinált agyi irányítást. A stressz hatása alatt, a kisiklott reakciók jelentkezése olyan biztos, mint a pislogási reflex.

A legrosszabbat azzal tesszük magunknak, ha letagadjuk a stressz létezését, vagy negatív hatásának tényleges nagyságát. Pl. azt mondanánk, hogy gravitáció nincs is, és egyre magasabbról ugrálnánk le.

Stressz megszüntetése

A stresszmentesítés: gyors és gyengéd módszer, amely egy-egy konkrét stresszes blokkolást szüntet meg, a kliens számára is követhetően. Amit tapasztalni fogunk: a felszabadulás, az életerő, az átrendeződés és megkönnyebbülés érzése, ami abból fakad, hogy ismét maradéktalanul erőnk, képességünk, személyiségünk teljében vagyunk.

A stresszoldás szakembere a (diplomás) kineziológus. A kineziológiában összekapcsolódó gyakorlati tudományos ismeretek és módszerek főbb területei:

• a szervezet egészséges működése – általános belgyógyászat, ált. természetgyógyászat
• az idegrendszer és az energiarendszer – ideggyógyászat, energetika
• a pszichés működés – általános és kognitív pszichológia
• a konfliktuskezelés – tranzakcióanalízis, humánetológia
• a tudatalatti tanulás az elmében és a testben – neurológia, belgyógyászat
• kommunikáció – beszéd, testbeszéd, alkati energiafolyamatok

Ahol már felvették a kesztyűt

Feltétlen köszönet és elismerés illet minden vállalatot, ahol felismerték és beigazolódott, hogy a stressz megelőzése jó befektetés, ill. megtakarítható/átcsoportosítható az az összeg, amit korábban a megbetegedett, kimerült dolgozók táppénzére fizetett ki a cég. A munkahelyi stressz (WRS/work-related stress) megelőzése az egyik kitűzött cél az Európai Bizottság munkahelyi egészség és biztonság új stratégiájában.

Munkahelyi komplex stresszkezelési programok

Ezek középpontjában a cselekvési és gondolkodási szokások korrigálása áll. Egyrészt, megszüntetjük a korábban felépült stresszes programokat, amelyek beindulását/lefutását már nem lehet kontrollálni. A komplex stresszoldási folyamatban az embernek megvilágosodik, hogy maga irányíthatja a teljes belső működését, valóban képes rá, hogy stressz nélküli legyen minden napja. A tudatosság elkezd kiterjedni a teljes személyiségre, ill azon túl is.

Másrészt, egyedi felmérés alapján, a vállalat javaslatokat, gyakorlati útmutatásokat/forgatókönyveket kap, amelyek lépésenként beépülnek a vezetési-menedzselési gyakorlatba, a munkatársi kapcsolatokba, ill. a teljes szervezeti kultúrába.

Marton Jó Ferenc