Stresszkezelés tréning

Mi határozza meg, hogyan reagálunk a stresszorokra?

• Önök közül hányan gondolják, hogy a repülés egy szívderítő élmény?
• Hányan utálják vagy érzik kellemetlenül magukat repülés közben?
• Hányan táplálnak semleges érzéseket iránta?

Igen, az emberek más-más érzést táplálnak és máshogy reagálnak ugyanabban a helyzetben. Tehát nem a szituáció a mérvadó, hanem az, ahogy megéljük.
Reakcióink egy részét  BELSŐ SZABÁLYOZÓ tényezők határozzák meg, mint pl.: múltbéli tapasztalatok és öröklött tényezők (és sok olyan tényező, amit a „pszichológiai genetikának” tulajdoníthatnánk, úgy, mint a szülőktől, testvérektől stb. származó tanult reakciók gyermekkorban.)
Vannak persze KÜLSŐ SZABÁLYOZÓ tényezők is, mint pl.: éghajlat, gyógyszerek és étrend.

Mi történik, ha a testünk riadót fúj?

• A szemek és a fülek felfogják a vészjelzést.
• Az agy tudomásul veszi a veszélyt és figyelmeztető jelzéseket küld szét az idegpályákon keresztül.
• Az izmok cselekésre készen megfeszülnek.
• A szívverés felerősödik, az artériák összeszűkülnek, hogy a vér gyorsabban pumpálódjon oda, ahol a legnagyobb szükség van rá, a nagy vázizmokhoz.
• Az agyban bizonyos vegyi anyagok hormonális változásokat indítanak el a testben, amelyek a vér útján céljukat elérve, tovább támogatják a már megtörtént fizikai változásokat.
• A hallás érzékenyebbé válik.
• A bőr elhalványodik ahogy a vér eltávozik a felszínhez közeli területekből, hogy az esetleges sebesülésekből adódó vérveszteséget csökkentse.
• A kezek és a lábfejek kihűlnek ahogy a vér a végtagokból az izmokba és a létfontosságú szervekbe áramlik.
• A pupillák kitágulnak, lehetővé téve a jobb perifériás és éjszakai látást.
• A légcsövek kitágulnak, hogy maximális levegőfelvételt tegyenek lehetővé.
• A légzés mélyebbé és gyorsabbá válik, hogy a testet több oxigénnel láthassa el.
• A vérnyomás emelkedik, több üzemanyagot és oxigént szállítva a szívhez, az izmokhoz és az agyhoz.
• Glukóz jut a vérkeringésbe, hogy energiával lássa el a szívet és az izmokat.
• Az emésztőrendszer lekapcsol, hogy a vér a szívhez és az izmokhoz juthasson.
• A bőr izzadni kezd, hogy lehűtse az igénybevett, túlmelegedő izmokat.
• A véralvadási mechanizmus készenléti állapotba kerül lehetséges sebek esetére.
• A fehérvérsejtek száma növekszik, készen állva a lehetséges fertőzések elleni küzdelemre.
• A vörösvérsejtek száma emelkedik, hogy a vér oxigén szállító kapacitását növeljék.
• Koleszterin jut a vérbe, főleg a májból, hogy hosszú távú üzemanyagként szolgáljon ott, ahol a glukóz már nem tudja energiával ellátni az izmokat.
• Thiroid hormonok jutnak a véráramba, hogy felgyorsítsák az anyagcserét, s így az üzemanyag gyorsabb égése következtében plussz energiát szolgáltassanak.
• Cortisont termel a mellékvese az allergiás reakciók kivédésére.
• Endorphin, egy igen hatásos fájdalomcsillapító jut a vérbe a hipotalamuszból, hogy a fájdalmat a vészhelyzet idejére blokkolja.

Ez az összegzése annak, amit mostanáig megértettünk abból a folyamatból, ami automatikusan, másodpercek alatt lezajlódik minden egyes alkalommal, amikor a test riadót fúj. Nyilvánvalón, ha éppen  egy karambol, egy verekedés vagy egy vadállat előli menekülés előtt állunk, akkor ezek a változások létfontosságúak, hiszen nagy mértékben növelik a túlélési esélyeinket.

Azonban mi történik, ha rossz híreket lát a TV-ben, ha problémái vannak a főnőkével a munkahelyén, ha konfliktusa támad a hitvesével, ha aggódik holnap tartandó beszéde miatt? Pontosan ugyan az! Ne feledje, nem számít, hogy a stresszor valódi vészhelyzet vagy észlelt veszély-e.

A vészhelyzeti reakció szakasz testi változásai, túlélésünket hivatottak segíteni, azonban ellenünk dolgozva végződnek, ha a stressz reakciót folyamatosan szükségtelenül váltjuk ki.

Ismerje meg stresszkezelés tréningünkön, hogy hogyan lehet kezelni a mindennapi stresszeket!